"Láttassék meg a te műved a te szolgáidon, és a te dicsőséged azoknak fiain." Zsolt 90,16
Mózesnek, az Isten emberének imádsága. Isten örökkévalóságának és az ember múlandó voltának ellentétét tárgyalja a zsoltár. Az ember halandósága a bűn következménye, életünk minden egyéb nyomorúságával és hiábavalóságával együtt. Ezért csak azt kérhetjük Istentől, hogy rövid életünk során bölcs szívhez juthassunk és kezeink munkái ne legyenek haszontalanok. Valóban, legszebb és mondanivalójában legkoncentráltabb zsoltáraink egyike a 90-ik. Méltán vált a magyar reformátusság reprezentatív zsoltárénekévé. (Csomasz Tóth Kálmán)
Isten örökkévaló hajlék. Könyörgés kegyelemért.
Szöveg: Théodore de Béza (1519-1605) Dallam: Burgeois Louis (1510-1561) - Genf, 1551.
Mózesnek, Isten emberének imádsága. Uram, te voltál hajlékunk nemzedékről nemzedékre. Zsolt 90,1