Az igazságos Isten dicsérete Genf, 1562 Théodore de Béza (Béza Tódor) 1519-1605
92. zsoltár:
Gondolatmenete: jó, helyes és gyönyörűséges dolog Istent dícsérni, csodálatos tetteit és mélységes gondolatait hirdetni – esztelenség fel nem ismernünk azoknak igaz voltát és nagyszerűségét. E világban látszólag a gonoszok érvényesülnek, de az ő sikereik ideigvalók.
Ezzel szemben az igazakat felemeli az Úr, „szépen virágoznak az Isten tornácában” és életük még vén korukban is gyümölcsöt terem, hirdetve az Isten igazságának dicséretét.
A „Szokások hónapja” lévén, egy nagyon fontos szokásra hívja fel a figyelmünket a zsoltár írója:
1. dicsérni (2. vers)
2. éneket „mondani” (2. vers)
3. „hirdetni reggel a te kegyelmedet” (3.vers)
4. éjjel a te hűségedet (3. vers)
5. csodálni kezeinek munkáit: mert az megvidámít engem (5. vers)
6. térképet kapunk a „másik oldalról”: virágoznak, de majd mulatok rajtuk (7-12. vers)
7. új szokásaim kialakításának eredménye: virágzok, növekedek (13-14. vers), vén korban is gyümölcsöt termek (15. vers).
Hát nosza, kezd Erővel a napjaidat, a reggeleidet, imádságban, dicsérettel – ez a reggeli erő órája!
Dallama: Friss, eleven dallama megköveteli, hogy könnyedén, élénken énekeljük. A dallam úgy van megalkotva, hogy két-két szövegsorát megállás nélkül egybekapcsolva kell énekelni.
„Milyen jó hálát adni az Úrnak, és zengeni neved dicséretét, ó, Felséges, hirdetni reggel szeretetedet, hűségedet minden éjjel tízhúrú hangszeren és lanton, zengő hárfán! Mert megörvendeztettél tetteiddel, Uram, kezed alkotásainak ujjongok.” Zsolt 92,2-5